Az intuíció és a gondolkodás köznapi
értelemben egymásnak ellentmondó fogalmak, azonban, ha magasabb nézőpontból
nézzük, egymást kiegészítve is értelmet nyernek.
Intuitív (ösztönös beleérző) képessége
mindenkinek van, bár ez személyenként eltérő, függ a folyamatos gyakorlástól.
Elmélyülünk belső világunkban, visszavonva figyelmünket a külső környezetről,
hallgatunk a belső hangra annak teljes bizonyosságával, hogy amit
hallunk/érzünk, az a valóság, anélkül, hogy azt bármi külső
tényező/adat/információ bizonyítaná.
A gondolkodás agyi
tevékenység, amivel megoldást keresünk egyes problémákra oly módon, hogy
felhasználjuk korábbi ismereteinket, tapasztalatainkat, begyűjtjük a tárgyhoz
tartozó információkat, mindezt logikusan összefűzzük, és levonjuk a megfelelő
következtetést.
Ha a gondolkodás
az elme nyelve, az intuíció a lélek nyelve. Mindkettő az ember sajátja.
C.G.Jung szerint az élet teljességét
törvényszerű és nem törvényszerű, racionális és irracionális elemek összessége képezi.
Az intuitív gondolkodás alapját az intuíció magas fokú használata és fejlesztése
adja. Ezzel ösztönözzük elménket egy sajátos, kreatív gondolkodás módra. Amikor
a gondolkodás intenzitása elapad, villanásszerűen beugrik az intuíció.